Az elfogadott szabályoknak köszönhetően jobban megéri majd, és könnyebb lesz a javíttatás, kevesebb hulladék képződik, és hátszelet kapnak a javítással foglalkozó vállalkozások.
. A szabályok egyértelműsítik a javítással összefüggő gyártói kötelezettségeket, és arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy csere helyett javítással vagy javíttatással hosszabbítsák meg az általuk vásárolt termékek hasznos élettartamát.
A javítás, mint kötelezettség
Az új szabályok értelmében a gyártóknak időben és megfizethető áron kell gondoskodniuk a meghibásodott termékek javításáról, valamint tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a javításhoz való jogukról. A garanciális időszakon belül megjavított termékekre további egy évvel meghosszabbodik a jótállás, ezzel is arra ösztönözve a fogyasztókat, hogy ne a cserét válasszák.
Az uniós jog szerint a gyártók a jótállási időn túl is kötelesek lesznek megjavítani bizonyos közhasználatú háztartási készülékeket, ha azok még javítható állapotban vannak, így például a mosógépeket, a porszívókat, sőt az okostelefonokat is. Ezeknek a cikkeknek a listája idővel tovább bővülhet. A javítás idejére a fogyasztók cserekészülékre tarthatnak igényt. Ha pedig egy adott cikket mégsem lehet megjavítani, első körben felújítottat kellene ajánlani helyette.
Tájékoztatás a javítás feltételeiről és a javítási szolgáltatásokról
A fogyasztók európai javítási tájékoztatók alapján össze fogják tudni hasonlítani, hogy a meghibásodás jellege szerint milyen áron, mennyi idő alatt és milyen feltételekkel vállalják az egyes szolgáltatók a javítást. Európai online platform jön majd létre, ahol a fogyasztók országokra lebontva könnyen megtalálhatják a helyi javítóműhelyeket, a felújított cikkeket értékesítő, illetve a meghibásodott termékeket felvásárló üzleteket, valamint a közösségi javítási kezdeményezéseket (például a közösségi javítóműhelyeket).
A javítási piac felélénkítése
A szabályok célja egyfelől, hogy erősítsék az uniós javítási piacot, másfelől hogy letörjék a javítási költségeket. A gyártóknak a javításhoz pótalkatrészeket és eszközöket kell rendelkezésre bocsátaniuk, mégpedig méltányos áron. Nem alkalmazhatnak a javítást akadályozó szerződéses kikötéseket, illetve hardveres és szoftveres technikákat, különösen, ha független javítók által biztosított használt vagy 3D nyomtatással előállított pótalkatrészek felhasználásáról van szó. Nem utasíthatják vissza továbbá a javítást kizárólag arra hivatkozva, hogy gazdaságilag nem éri meg, vagy mert korábban másvalaki javította az adott terméket.
A javítás mint megfizethető alternatíva
A költségek leszorítása érdekében a tagállamok mindegyikének legalább egyfajta ösztönzőt be kell vezetnie a javítás népszerűsítésére: javítási utalványokat és anyagi forrásokat biztosíthatnak, ismeretterjesztő kampányokat és tanfolyamokat indíthatnak, valamint támogathatják a javítással foglalkozó közösségi terek működését.
A jelentéstevő szerint
A jogszabályért felelős EP-képviselő René Repasi (S&D, Németország) így nyilatkozott: „A fogyasztóknak a termékek javításához való joga mostantól valósággá válik. Könnyebb és olcsóbb lesz a javítás az új, drága termékek vásárlása helyett. Ez jelentős teljesítmény a Parlament részéről, amely elkötelezett, hogy eszközöket adjon a fogyasztók kezébe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az új jogszabály 12 hónappal meghosszabbítja a jótállást a javítás választása esetén, jobb hozzáférést biztosít a pótalkatrészekhez, valamint egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb javítást biztosít.”
A következő lépések
Az irányelv végső változatát a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Ha ez megtörtént, és megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a tagállamoknak 24 hónapjuk lesz a szabályok átültetésére.
Háttér
Az Európai Bizottság szerint a fogyasztási cikkek túl korai eldobása évente 261 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű kibocsátást okoz, 30 millió tonna erőforrást emészt fel, és 35 millió tonna hulladékot termel az EU-ban. A fogyasztók emellett évente mintegy 12 milliárd eurót veszítenek azzal, hogy javítás helyett lecserélik a termékeket. Emellett az új szabályok várhatóan 4,8 milliárd euró növekedést és beruházást eredményeznek az EU-ban. A javításhoz való jogról szóló irányelv a környezettudatos tervezésre és a fogyasztók zöld átállásra való felkészítésére vonatkozó uniós szabályokat egészíti ki.
A jogszabály közvetlenül reagál a polgároknak az Európa jövőjéről szóló konferencián megfogalmazott igényeire. Konkrétabban az 5. javaslat (6), (7) és (10) bekezdése, valamint a 11. javaslat (2) bekezdése a fenntartható fogyasztásról, a fenntartható növekedésről és innovációról - egy „javítási” platform elindítása; a javításhoz való jog és a pótalkatrészekhez való hozzáférés előmozdítását célzó intézkedések bevezetése; uniós intézkedések a fogyasztók ösztönzése érdekében, hogy a termékeket hosszabb ideig használják; valamint a tervezett elavulás kezelése és a javításhoz való jog biztosítása.
Forrás: Európai Parlament, Sajtószoba