A Parlament szerint az EU-nak foglalkoznia kell az egészségügyi szektorban tapasztalható munkaerőhiány és a nem megfelelő munkakörülmények problémájával. Véleményük szerint az egészségügyi dolgozók számát legalább egymillióval kell növelni a következő hét évben, valamint növelni kell az egészségügyi ágazatra szánt uniós forrásokat az egészségügyi munkaerőbe való befektetés biztosítása érdekében.
Egymillió további egészségügyi dolgozó
A Parlament ambiciózus stratégiát kér a Bizottságtól, amelynek célja az egészségügyi munkaerő legalább egymillió fővel történő növelése a következő többéves költségvetési időszakban (2028-2034). Az egészségügyi szakemberek számának növelése érdekében az európai parlamenti képviselők intézkedéseket javasolnak az egészségügyi szakmákba vonzó fiatalok számának növelésére, ösztöndíjakra szánt forrásokat, határokon átnyúló együttműködést, valamint célzott intézkedéseket a tisztességes bérezés és a munkahelyi stabilitás garantálására.
Jobb munkakörülmények
Az egészségügyi dolgozóknak tisztességes javadalmazásban, mentális egészségügyi támogatásban és munkahelyi biztonságban kell részesülniük, mondják a képviselők. Hangsúlyozzák a személyzet magas színvonalú oktatásának és képzésének szükségességét, és felszólítanak a ritka szakterületek és az ápolók számára nyújtott haladó szintű gyakorlati feladatok támogatására. Az európai parlamenti képviselők szerint az első vonalban dolgozók jólétének védelme kiemelt prioritás, mivel minden harmadik orvos és ápoló mentális egészségügyi problémákkal küzd. Kötelező keretrendszer létrehozását szorgalmazzák, amely elismeri a nem biztonságos személyzeti létszámot foglalkozási kockázatként, veszélyezteti a munkaterhelés ellenőrzését és az orvos-beteg/ápoló-beteg arányt, valamint enyhíti az egészségügyi dolgozók fizikai, pszichológiai és adminisztratív terheit.
Több forrás az egészségügyre
A Parlament hangsúlyozza a megfelelő finanszírozás szükségességét az egészségügyi rendszerek fenntartásához, beleértve a fokozott közfinanszírozást és az uniós források stratégiai felhasználását, valamint a célzott uniós finanszírozás elosztásának és hatékony felhasználásának növelését.
A mesterséges intelligencia használata az egészségügy támogatására
Míg a személyes ellátásnak továbbra is központi szerepet kell játszania, az európai parlamenti képviselők elismerik a digitális egészségügyi megoldások, például a telemedicina és a mesterséges intelligencia által támogatott diagnosztika előnyeit, többek között a vidéki területek támogatása érdekében, ahol a munkaerőhiány különösen súlyos. Ennek érdekében a munkavállalókat fel kell vértezni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alapvető digitális készségekkel és képzéssel. Loucas Fourlas (EPP, CIP), a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottságának előadója elmondta:
„A kórházak, az alapellátási központok és a hosszú távú ápolási szolgáltatások egyre nagyobb nyomás alatt állnak a személyzethiány, a kiégés, az elöregedő népesség és a növekvő egészségügyi igények miatt. Ez nem csak a munkaerővel kapcsolatos kérdés – hanem a betegbiztonsággal, az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáféréssel és a közegészségügyi rendszereink hosszú távú ellenálló képességével kapcsolatos kérdés is. Konkrét intézkedésekre van szükségünk, és valódi erőfeszítéseket kell tennünk az agyelszívás csökkentése érdekében.”
Ruggero Razza (ECR, IT), a Közegészségügyi Bizottság előadója elmondta: „Az európai egészségügy jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e befektetni az emberekbe. Az egészségügyi szakemberek alkotják egészségügyi rendszereink gerincét, és a munkaerőhiány kezelésének stratégiai prioritássá kell válnia Európa számára. Vonzóbbá kell tennünk az egészségügyi szakmákat, meg kell erősítenünk az oktatási és képzési utakat, és meg kell teremtenünk azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a tehetségek számára, hogy az egészségügyi rendszereinkben maradjanak és boldoguljanak.”
.jpg)
Háttér Az EU súlyos egészségügyi munkaerőhiánnyal néz szembe: a WHO szerint 2022-ben 1,2 millió munkavállaló hiánya volt, és 2030-ra várhatóan közel egymilliós hiány lesz az európai régióban , mivel a demográfiai változások és a növekvő hosszú távú ápolási igények súlyosbítják az ellátás iránti igényt. A személyzethiányból eredő lehetséges kockázatok közé tartozik a betegbiztonság veszélyeztetése, a túlzsúfolt sürgősségi szolgálatok, a hosszú várakozási idők és a késleltetett diagnózisok.
Kép: Európai Parlament FB oldala