A fokozódó geopolitikai feszültségek közepette a polgárok egyre jobban aggódnak a jövőjük miatt, ezért egységes és határozott fellépést várnak az Európai Uniótól.
• Biztonsági és védelmi kérdések miatt aggódik a polgárok többsége: aktív konfliktusok (72%), terrorizmus (67%), klímaváltozás miatt súlyosbodó természeti katasztrófák (66%), kibertámadások (66%) és ellenőrizetlen migráció (65%)
• A válaszadók 89%-a szerint a tagállamoknak jobban össze kellene fogniuk ezen globális kihívások leküzdéséhez
• A megkérdezettek 86%-a határozottabb fellépést vár az Európai Uniótól, 73%-uk pedig úgy véli, hogy több uniós eszközre lenne szükség a nemzetközi szintű fenyegetések elhárításához
Az Eurobarométer szerdán közzétett legfrissebb felméréséből az derül ki, hogy a világszintű fejlemények aggodalommal töltik el az európaiakat. A feszült geopolitikai légkör nagy hatással van az európaiak szemléletmódjára. A világ jövőjére a többségük (52 százalék), az Európai Unió jövőjére 39 százalékuk, saját hazájukéra pedig 41 százalékuk borúlátóan tekint. Egyéni szinten némileg biztatóbbak a kilátások: az európaiak több mint háromnegyede (76 százalék) optimista saját és családja jövőjét illetően.
Magyarországon a jövővel kapocslatos várakozások tekintetében derűlátóbbak a válaszadók: 64 százalék az EU jövőjével kapcsolatban, 54 százalék a világ jövőjével kapcsolatban bizakodó. Saját hazájukkal kapcsolatban az uniós átlagnak megfelelően a magyar válaszadók 57 százaléka derűlátó és az uniós átlagnál enyhén optimistábbak a saját és családja jövőjét illetően (78 százalék).
A felmérés eredményei is alátámasztják, hogy az uniós lakosság számos kihívással néz szembe. A védelemmel és a biztonsággal kapcsolatos aggályok minden mért területen jelentősek, ezek közül is leginkább az EU határai közelében zajló konfliktusok (72 százalék), a terrorizmus (67 százalék), a nem uniós országok általi kibertámadások (66 százalék), a klímaváltozás miatt súlyosbodó természeti katasztrófák (66 százalék) és az ellenőrizetlen migráció (65 százalék) nyugtalanítják az embereket. Emellett szintén sokakban keltenek aggodalmat a kommunikációhoz kapcsolódó kockázatok, például a dezinformáció (69 százalék), az online és offline gyűlöletbeszéd (68 százalék), a mesterséges intelligencia által létrehozott hamis tartalmak (68 százalék), a nem megfelelő adatvédelem (68 százalék) és a szabad véleménynyilvánítást fenyegető veszélyek (67 százalék).
A magyar adatok ettől eltérnek, illetve minden kérdésben az uniós százalékok alatt maradnak. Az Európai Unió közelében zajló aktív konfliktusok és háborúk miatt Magyarországon 62 százalék aggódik, a terrorizmussal kapcsolatban 59 százalék, míg a nem-uniós kibertámadásokkal kapcsolatban csak 51 százalék aggódik. A válaszadók 62 százaléka aggódik a dezinformáció miatt, a gyűlöletbeszéd miatt 58 százalékuk, míg a mesterséges intelligencia által generált hamis tartalmak miatt 55 százalékuk fejezte ki aggodalmát.
A média függetlensége miatt az EU-ban 56, míg Magyarországon a válaszadók 54 százaléka aggódik.
Európa egységének kívánalma
A számos kihívásra tekintettel az uniós polgárok az erőfeszítései fokozását várják az Európai Uniótól. Közel kétharmaduk (66 százalék) szeretné, ha az EU többet tenne védelmük biztosításáért, hangsúlyozva az Unió védelmi szerepét a jelenlegi politikai helyzetben. A magyar válaszadók 61 százaléka gondolja ezt így (ez az adat megegyezik az előzőleg, 2025 májusában felvett adattal). Az EU-ban a válaszadók továbbá úgy vélik, hogy az egység kulcsfontosságú: 89 százalékuk szerint a tagállamoknak jobban össze kellene fogniuk (a magyar adat 85 százalék), 73 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy az Európai Uniónak több eszközre van szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez. Ebben a kérdésben a magyar adat jóval meghaladja az uniós átlagot: 81 százalék. A nemzetközi színtéren elfoglalt helyének megerősítéséhez az Uniónak elsősorban a védelemre és a biztonságra (40 százalék), a versenyképességre, a gazdaságra és az iparra (32 százalék), valamint az energetikai függetlenségre (29 százalék) kellene összpontosítania – vélik a válaszadók.
A magyarok szerint leginkább a versenyképesség, gazdaság és ipar (33 százalék), az energiafüggetlenség (32 százalék), a védelem és biztonság (31 százalék) valamint az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság (27 százalék, szemben az uniós 21 százalékkal) azok a területek, ahol az EU-nak hangsúlyosabban jelen kell lennie.
„A geopolitikai feszültségek alakítják az európaiak mindennapi biztonságérzetét. Az állampolgárok elvárják, hogy az Európai Unió védelmezze őket, felkészült legyen és közösen cselekedjen. Pontosan ezt kell megvalósítania egy erősebb és magabiztosabb Európának. Európa a legerősebb pajzsunk,” – mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.
Kulcskérdés a megélhetés
Az árak emelkedése továbbra is nagy hatással van az európaiak életszínvonalára. Az infláció, illetve a növekvő árak és megélhetési költségek (41 százalék) ismét azok a legfőbb prioritások belföldön, amelyekkel az európaiak szerint az Európai Parlamentnek is foglalkoznia kell. Ezeket szorosan követi a gazdaság és a munkahelyteremtés (35 százalék), ami 5 százalékpontos növekedést jelent 2025 májusához képest. Míg a legtöbb válaszadó stabil életszínvonalra számít az elkövetkezendő öt évben, szintén jelentős részük (28 százalék) számol annak hanyatlásával, különösen a gazdaságilag bizonytalanabb helyzetű országokban. Életszínvonaluk romlására a legtöbben Franciaországban (45 százalék), Belgiumban és Szlovákiában (40-40 százalék) számítanak. Európai szinten a polgárok elvárják, hogy az EU elsősorban a világban betöltött pozíciójának megerősítésére összpontosítson, különösen a védelem és a biztonság területén (40 százalék, ami 3 százalékpontos növekedést jelent az előző felméréshez képest).
A magyar adatsor itt eltérő eredményeket hozott: az infláció, az emelkedő árak és megélhetési költségek 45 százalék, a gazdaság és munkahelyteremtés 44 százalék (szemben az uniós 35 százalékkal), a közegészségügy 35 százalék, és a mezőgazdaság-élelmiszerbiztonság 28 százalék (míg az uniós átlag itt csak 18 százalék) szerint a legfontosabb témakör, mellyel a Parlamentnek prioritásként kell foglalkoznia. A magyar válaszadóknak csupán 12 százaléka számol életszínvonala romlásával (szemben tehát az uniós 28 százalékkal), és 72 százalékuk úgy gondolja, nem fog változni. Ezek az adatok szinte megegyeznek a 2025 májusban felvett adatokkal.
Az állampolgárok azt is megerősítették, hogy fontosak számukra az Unió alapjául szolgáló értékek. A jelenlegi geopolitikai helyzetet jól tükrözi, hogy a legtöbben (52 százalék) a békét jelölték meg az Európai Parlament által leginkább védendő értékként (magyar adat: 49 százalék). A demokrácia (35 százalék; magyar adat 33 százalék), a szólásszabadság (23 százalék; magyar adat 19 százalék), az emberi jogok (22 százalék; magyar adat 25 százalék) és a jogállamiság (21 százalék; magyar adat 17 százalék) védelme szintén fontos elvárás maradt.
Magyarországon kiugró adat az emberek szabad mozgásának védelme, a válaszadók 23 százaléka gondolja ezt fontos értéknek (szemben az uniós 14 százalékkal).
Nőtt az uniós tagság támogatottsága
A 2025 májusához képest mért némi csökkenés ellenére továbbra is kedvező az EU és az uniós intézmények megítélése. Az európaiak nagy részének pozitív benyomásai vannak az Európai Unióról (49 százalék, 3 százalékpontos csökkenés; magyar adat 46 százalék, ami 1 százalékpontos növekedés), csupán 17 százalék vélekedik negatívan róla. Az Európai Parlament esetében ez az arány 38 százalék (3 százalékpontos csökkenés; a magyar adat 39 százalék), míg csupán 20 százalék vélekedik negatívan a Házról. Jelentős és egyre növekvő hányaduk gondolja úgy, hogy hazája számára előnyös az uniós tagság (62 százalék), ami 2 százalékpontos emelkedést jelent a 2024. februári/márciusi adatokhoz képest. A magyar adat az uniós átlag alatt marad: 55 százalék gondolja előnyösnek az ország uniós tagságát.
Szociodemográfiai szempontból nézve az EU leglelkesebb támogatói továbbra is a fiatalok, akik egyúttal a legtöbb elvárást is támasztják a szerepét illetően. A 15 és 30 év közötti fiatalok az idősebb lakossághoz képest inkább pozitívan látják az Európai Uniót és az Európai Parlamentet: 58 százalékukban kedvező kép él az EU-ról (az idősebb korcsoportokban ez az arány 49-43 százalék), 68 százalékuk pedig nagyobb szerepet szánna az Európai Parlamentnek (az idősebb korcsoportokban ez az arány 58-54 százalék). A fiatal európaiak kiváltképp támogatják a tagállamok egységesebb fellépését a jelenlegi helyzetben (90 százalék), valamint az Európai Unió eszköztárának bővítését (78 százalék) és az EU határozottabb nemzetközi fellépését (87 százalék).
A részletes eredményekért látogasson el az Eurobarométer weboldalára!
Háttér
Az Európai Parlament 2025. őszi Eurobarométer felmérését a Verian ügynökség folytatta le november 6. és 30. között a 27 uniós tagország mindegyikében, összesen 26 453 interjúalany személyes megkérdezésével. Cipruson, Dániában, Finnországban, Hollandiában, Máltán és Svédországban videóinterjúkat is készített. Az összesített uniós eredmények az egyes országok népessége alapján lettek súlyozva.