A kötelező visszaváltási díjas (DRS) rendszer – az italcsomagolások új visszaváltási rendszere – 2024. január 1-jén életbe lépett Magyarországon. A DRS rendszer hatályba lépésével egy időben a számviteli törvény egyes rendelkezési is módosultak.
A kötelező visszaváltási díjas (DRS) rendszer hatályba lépésével egyidőben a számviteli törvény egyes rendelkezési is módosultak – kezdi friss bejegyzését Reinics Krisztina, az RSM Hungary számviteli igazgatója, az IFRS részleg vezetője.
DRS termékek számviteli elszámolása
Eltérő számviteli elszámolás vonatkozik:
– a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjára,
– a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termékek díjára,
– a gyártók által önkéntesen vállalt visszaváltási díjas termékek díjára.
A vállalkozónak a kötelező visszaváltási díjas termék értékesítésekor visszaváltási díjat kell felszámítania. A visszaváltási díjjal növelt ellenértéket az értékesítés nettó árbevételeként elszámolni.
A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek számviteli szabálya
Egyéb ráfordítások között kell elszámolni a vállalkozó által – a nem újrahasználható termék után – a koncessziós társaságnak fizetett (fizetendő) kötelező visszaváltási díj összegét (Sztv. 81. § (2) r bekezdés).
A fogyasztó visszaváltás esetén a visszaváltási díjat a forgalmazótól, illetve a koncessziós társaságtól is visszakaphatja.
Amennyiben a forgalmazó fizeti vissza a koncessziós társaság helyett a visszaváltási díjat, akkor a forgalmazónál az egyéb követelések között kell kimutatni a vállalkozó (forgalmazó) által a koncessziós társaság helyett visszafizetett, visszaváltási díjból származó követeléseket is, mindaddig, amíg valamilyen módon kiegyenlítésre kerül (Sztv. 29. § (8)).
A forgalmazónál a megvásárolt termék után a gyártónak fizetett visszaváltási díj a megvásárolt termék bekerülési értékének a részét képezi. (Sztv. 47. § (1) d bekezdés). Értékesítéskor az eladott áruk beszerzési értékeként jelenik meg a forgalmazó könyvelésében (Sztv. 78. § (5)).
A fogyasztótól megkapott visszaváltási díj a termék ellenértékének a részét képezi, így azt az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a forgalmazónál is.
Az újrahasználható termékek és az önkéntes visszaváltási díjas termékek a számviteli elszámolása
Mivel a gyártónak kell a forgalmazó, vagy a fogyasztó részére a visszaváltási díjat visszafizetnie, így annak számviteli elszámolása a betétdíjas göngyölegek visszavételére vonatkozó előírások szerint történik.
A gyártónál az újrahasználható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik) az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni (Sztv. 73. § (2) f bek.).
A forgalmazó a gyártótól visszakapott visszaváltási díjat az eladott áruk beszerzési értékét csökkentő tételként számolja el (Sztv. 78. § (5)).
A fogyasztónak minősülő vállalkozónál a visszakapott visszaváltási díjat anyagköltséget csökkentő tételként kell elszámolni (Sztv. 78. § (2)).
A DRS és a reprezentációs költség
A vállalkozónál amennyiben egy kötelezően visszaváltási díjas termék reprezentációs költségként kerül elszámolásra, a visszaváltási díj is reprezentációs költségnek minősül, így része reprezentáció után fizetendő adók alapjának. A visszakapott visszaváltási díj a pénzügyi teljesítés időszakában csökkenti a reprezentációs költséget, így a reprezentáció után fizetendő adó alapját is csökkenti.
Vendéglátóhelyek és a DRS
Speciális szabály vonatkozik az éttermekre és a büfékre. Vendéglátás esetén a visszaváltási díjat a vendégnek meg kell fizetnie, ha a terméket a csomagolással együtt kapja meg. Étteremben a vendég nem viszi el az üveget az asztalról, így itt nem merül fel visszaváltási díj. Büfé esetében – mivel a vendég elviszi a terméket, vagy házhoz szállítja neki a futár – fel kell számítani a visszaváltási díjat is.
Forrás: uzletem.hu