Tiszta Ipari Megállapodás

Az Európai Unió célja, hogy az ipari termelés fenntartása mellett csökkentse a külső energiakitettséget, ösztönözze az innovációt, és elősegítse az ipari folyamatok károsanyag-kibocsátásának minimalizálását.

A Tiszta Ipari Megállapodás és a Zöld Megállapodás kapcsolata

A Tiszta Ipari Megállapodás (Clean Industrial Deal, CID) nem a Zöld Megállapodás (Green Deal) átalakítása, hanem annak egy kiegészítő, célzott iparpolitikai eleme. A CID azért vált szükségessé, mert a Green Deal bevezetése után az ipari szektorban egyre nagyobb aggodalmak merültek fel az uniós szabályozás szigorúságával és az egyre magasabb energiaköltségekkel kapcsolatban. „Európának tisztábbnak, versenyképesebbnek és önellátóbbnak kell lennie. A Tiszta Ipari Megállapodás az üzleti tervünk: egy dekarbonizációs stratégia, amely újraiparosítja Európát, fokozza versenyképességünket és megerősíti stratégiai függetlenségünket” – nyilatkozta Wopke Hoekstra, a klímaügyi biztos. Az iparvállalatok versenyhátrányba kerültek az Egyesült Államok és Kína erőteljes állami támogatási rendszerei miatt, amelyek közvetlenül finanszírozzák a tiszta technológiai iparágakat és az ipari átállást. Az Európai Bizottság ezért úgy döntött, hogy egy külön ipari megállapodást hoz létre, amely egyszerre támogatja a fenntarthatósági célokat és az ipari versenyképességet, miközben kiszámíthatóbbá teszi az ipari szabályozási környezetet és célzott támogatásokat biztosít az európai vállalatok számára.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a bejelentéssel egyidőben kiemelte: „Európa nemcsak az ipari innováció, hanem az ipari termelés kontinense is. Ugyanakkor a tiszta termékek iránti kereslet lassult, és egyes befektetések más régiókba vándoroltak. Tudjuk, hogy túl sok akadály nehezíti még mindig európai vállalataink működését, az energiaáraktól a túlzott szabályozási terhekig. A Tiszta Ipari Megállapodás célja, hogy megszüntesse ezeket az akadályokat, és világos üzleti modellt kínáljon Európának.”

A globális verseny egyre erősödik, különösen az Egyesült Államok és Kína részéről, amelyek nagymértékben támogatják saját iparaikat. Az USA Inflation Reduction Act (IRA) hatalmas állami forrásokat biztosít a tiszta technológiák fejlesztésére és bevezetésére, míg Kína domináns szereplővé vált a megújuló energiák és az akkumulátorgyártás területén. Európa ezzel szemben szigorú klímacélok és környezetvédelmi szabályozások mellett próbálja megőrizni ipari pozícióját, miközben csökkenti függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól és az importált nyersanyagoktól. Az orosz-ukrán háború és az ezt követő energiaválság tovább növelte a kontinens iparának sérülékenységét, különösen az energiaintenzív ágazatok esetében, amelyek magas energiaköltségekkel szembesülnek, és emiatt versenyhátrányba kerültek.

A Tiszta Ipari Megállapodás átfogó megoldási keretet szeretne kínálni ezekre a kihívásokra, amely nemcsak az ipari versenyképességet erősítené, hanem a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés összhangját is biztosítaná. Teresa Ribera, az igazságos és versenyképes tiszta átmenetért felelős ügyvezető alelnök így fogalmazott: “Európa merész üzleti modellt állít fel, amelyben a dekarbonizáció a jólét, a növekedés és a reziliencia hajtóerejévé válik. Elköteleztük magunkat a Green Deal klímacéljai mellett, és ezzel egy stabil, kiszámítható jövőt biztosítunk a befektetők számára.” A Bizottság célja egy olyan ipari stratégia kialakítása, amely biztosítja az európai gyártás fenntarthatóságát, miközben megerősíti az EU ipari bázisát a tiszta technológiák területén.

A Tiszta Ipari Megállapodás fő pillérei

Energiaköltségek csökkentése

Az energiaköltségek csökkentése kulcsfontosságú az európai ipar versenyképességének fenntartásában. Az Európai Bizottság ezért létrehozta az Affordable Energy Action Plan-t, amelynek célja a tiszta energiaforrások gyorsabb elérhetősége és az elektrifikáció ösztönzése. Az energiapiacok mélyebb integrációja révén lehetőség nyílik a tagállamok közötti fizikai energiaösszeköttetések bővítésére, így csökkentve az egyes országok energiafüggőségét. Az energiatakarékossági intézkedések bevezetésével csökkenhetnek az ipari vállalatok költségei, ami mérsékelné az energiaimporttól való függőséget és stabilabb energiapiacokat eredményezhet.

Az energiaintenzív iparágak – köztük az acél-, cement- és vegyipar – számára kiemelt támogatást nyújtanak a hidrogénalapú technológiák, a karbonleválasztás és -tárolás (CCUS), valamint az ipari elektrifikáció terén. A cél az, hogy ezek a fenntartható technológiák szélesebb körben elterjedjenek, és elősegítsék az ipari kibocsátások jelentős csökkentését. Az EU célja, hogy 2040-re az ipari kibocsátások 90%-kal csökkenjenek, ami hatalmas technológiai átalakulást igényel.

Cél az értékesítés

A Bizottság célja, hogy 2030-ra a tiszta technológiák legalább 40%-át az Európai Unión belül gyártsák. „Európa felgyorsítja a kettős átalakulást: a dekarbonizációt és az újraiparosítást. Ez a paktum arra irányul, hogy Európát a tiszta iparágak globális vezetőjévé tegye – a 'Made in Europe' termelés fellendítésétől kezdve a legfontosabb ipari ellátási láncaink pénzügyi és szabályozási támogatásának megerősítéséig” – emelte ki Stéphane Séjourné, az iparstratégiáért felelős ügyvezető alelnök. Ennek érdekében bevezetik az Industrial Decarbonisation Accelerator Act-et, amely előírja a közbeszerzések fenntarthatósági kritériumainak szigorítását, valamint az önkéntes szén-dioxid-intenzitási címkéket. Az egységes karbonkönyvelési módszerek bevezetése lehetővé teheti a fenntartható termékek iránti kereslet növelését, és egyben biztosíthatja az európai gyártók számára a versenyelőnyt az ún. tisztaipari piacokon.

Lesz rá pénz

Az ipari átalakulás finanszírozása kiemelt szerepet kap a Tiszta Ipari Megállapodásban. Az Európai Unió létrehozza a 100 milliárd eurós Ipari Dekarbonizációs Bankot, amely az innovatív ipari technológiák bevezetését támogatja. Ezen felül az InvestEU program kibővítésével további 50 milliárd eurónyi magán- és állami beruházást kíván mozgósítani a tiszta technológiák fejlesztésére és bevezetésére. Az Európai Beruházási Bank (EIB) különféle új finanszírozási eszközöket biztosít az energiahatékonysági beruházások ösztönzésére, így segítve a vállalatokat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelési modellekre való átállásban.

Körforgásos gazdaság és nyersanyagbiztonság

A körforgásos gazdaság elveinek alkalmazása az iparban kulcsfontosságú a fenntarthatósági célok eléréséhez. Az Európai Bizottság létrehozza az EU Kritikus Nyersanyag Központot, amely az ipari nyersanyagbeszerzéseket koordinálja és közös vásárlási mechanizmusokat fejleszt. Az új EU Circular Economy Act célja, hogy 2030-ra az ipari anyagfelhasználás legalább 24%-a újrahasznosított forrásból származzon, csökkentve ezzel az EU nyersanyagimport-függőségét és elősegítve a hulladékfeldolgozás fejlesztését.

Globális partnerségek és kereskedelmi stratégiák

A nemzetközi együttműködés kiemelt szerepet kap a Tiszta Ipari Megállapodásban. Az EU új Tiszta Kereskedelmi és Befektetési Partnerségeket indít annak érdekében, hogy diverzifikálja a beszállítói láncokat és erősítse a fenntartható gazdasági kapcsolatokat. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság megerősíti a Szén-dioxid Határkiigazítási Mechanizmust (CBAM), amely biztosítja, hogy az EU-ba importált termékek karbonintenzitását megfelelően szabályozzák és igazságos versenyt teremtsenek az európai gyártók számára.

Munkaerő és képzés

A tisztaipari átalakulás sikeréhez megfelelő képzett munkaerőre van szükség. Az Európai Bizottság ezért létrehozza az Európai Készséguniót (Union of Skills), amely a munkavállalók átképzésére és új ipari készségek fejlesztésére összpontosít. Az Erasmus+ program keretében 90 millió eurót különítenek el a tisztaipari szektor szakembereinek képzésére, ezzel biztosítva az európai ipari munkahelyek hosszú távú fenntarthatóságát.

Lehet ebből valami?

Bár a Tiszta Ipari Megállapodás egy ambiciózus és szükséges lépés az európai ipar fenntarthatóbb és versenyképesebb jövője felé, számos kritika is éri mind az ipari stratégiát, mind pedig a Zöld Megállapodást. A Green Deal bevezetésekor sok vállalat túlzott szabályozási terhekre és megnövekedett költségekre panaszkodott, amelyek az uniós ipari szereplőket hátrányos helyzetbe hozták globális versenytársaikkal szemben. A CID megpróbálja korrigálni ezeket a problémákat, de kérdéses, hogy lehetséges-e a vállalatok versenyképességének helyreállítására anélkül, hogy az éghajlatvédelmi célok háttérbe szorulnának? Emellett a finanszírozás kérdése is vitákat szül: vajon a 100 milliárd eurós támogatási keret és a tervezett beruházások valóban elegendőek-e ahhoz, hogy Európa megőrizze vezető szerepét a tiszta technológiák piacán? Egyes kritikák szerint az európai iparpolitika még mindig túl lassan reagál a globális kihívásokra, és szükség lenne egy még proaktívabb iparstratégiai megközelítésre. Az is bizonytalan, hogy a CID eléri-e célját az energiaköltségek csökkentése és a tiszta iparágak fellendítése terén, vagy a jelenlegi terhek továbbra is akadályozni fogják az európai ipar fellendülését.

Forrás:EU Monitor