VAS VÁRMEGYEI GAZDASÁGI MAGAZIN 2022-2023 2 0 2 3 . N O V E M B E R TOP 100+100
1 Elnöki köszöntő 2 Tartalomjegyzék 3 A fenntartható jövő Vas vármegyében – a VMKIK Gazdaságfejlesztési csoportjának elemzése 6 „Az ember mindig kreatívan nézett szembe a kihívásokkal” – Cseri József, az Autófókusz Kft. ügyvezetője 7 Vas vármegye gazdasága – a NAV gazdasági elemzése 11 Vas vármegye gazdasága 2022-2023 – a Vas Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglalkoztatásfelügyeleti és Munkavédelmi Főosztálya szemszögéből 15 Vas vármegye gazdasága TOP100 (2022) – az OPTEN listája alapján 19 Vas vármegye gazdasága / TOP 100 hazai vállalkozások (2022) – az OPTEN listája alapján 23 Fenntartható innováció a TOP tükrében – Vas Vármegye Önkormányzatának cikke 25 „Minél több jó gyakorlat és képzés kerüljön a megyébe – erre törekszünk” – interjú dr. Balázsy Péter vármegyei jegyzővel 27 Az innováció az egyetlen menekülő út – beszélgetés dr. Kondora Bálinttal, a Vas Megyei Turizmus Szövetség elnökével 29 Szombathely, a holnap városa – fenntarthatóság és innováció a vármegyeszékhelyen 31 Zöld és digitális átállás – Európából Szombathelyre – a szombathelyi PBN fejlesztései 34 Képzés és hivatás festői környezetben – a PTE az egészségügyi szakember utánpótlás élén 35 Innovatívan az egyetemen – interjú Lenkai Nórával, az ELTE SEK rektori biztosával 37 A fejlődést követnie kell a hatósági munkának is – interjú Dr. Bognár Balázs tűzoltó dandártábornok igazgatóval 39 Az innovációt nem lehet lehatárolni – interjú Márkus Attilával, a Pressenger Kft. ügyvezetőjével 41 Határozott a fenntarthatósági törekvés a futóműgyártás terén is – beszélgetés Mándli Péterrel, a BPW-Hungária Kft. ügyvezetőjével 43 A cél, hogy a lakosság életkörülményei jók legyenek – interjú Kovács Péterrel, Vép polgármesterével 45 „Kizárólag hosszútávon gondolkodunk” – interjú Galambos Tamással, a Galambos Trans Kft. ügyvezetőjével 47 Az élhetőség a környezetvédelem és szolgáltatások tekintetében is tudatos – riport Szabó Józseffel, Répcelak polgármesterével 49 Zászlóvivők az innovációban – riport Hegedüs Ákossal, a Linde Gáz Magyarország Zrt. vezérigazgatójával 51 Fenntarthatóság és innováció Csepregen 53 „Stratégiánk egyik alappillére, hogy folyamatosan kell követni a piaci igényeket” – beszélgetés Pócza Zsolttal, az Uniriv Kft. ügyvezetőjével 54 „A racionalizált működés a fenntartható innováció” – riport Szőnye Péterrel, a Telekaland Kft. ügyvezetőjével 55 Kőszeg innovációi 57 A fenntarthatóság sikere a gazdasági, társadalmi, környezeti pilléreken alapul – páros interjú Dr. Máhr Tivadarral, Sárvár alpolgármesterével és Kántás Zoltánnal, a Sárvári Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatójával 60 Folyamatos fejlesztés Bükön – riport Dr. Németh Sándorral, Bük polgármesterével 61 Stabilitás, fejlesztések, innováció, fenntarthatóság – interjú Cziráki Lászlóval, a Büki Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatójával 63 „Megkaptuk a zöld szálloda díj ezüst minősítését, és ezt fent kell tartani” – interjú Szegletes Ádámmal, a Hotel Caramell Premium Resort szállodaigazgatójával 65 „Amit a múltban jól csináltak, azt nekünk tovább kell vinni” – riport Huszár Gáborral, Szentgotthárd polgármesterével 67 Innovatív Körmend a kiváló életlehetőségekért – interjú Bebes Istvánnal, Körmend polgármesterével 70 A mottónk: Tisztelt a jövőt! – az ADA fenntarthatósági törekvései 71 „Apró lépésekkel lehet eredményt elérni” – interjú Fehér Lászlóval, Celldömölk polgármesterével 73 „Fejleszteni csak úgy szabad, ha figyelembe vesszük az emberi értékeket” – interjú Kiss Katalinnal, a MAM-Hungária Kft. ügyvezetőjével 75 11 éves sikertörténet az őrségi innováció – interjú Őr Zoltánnal, Őriszentpéter polgármesterével 77 „A közszolgáltatási feladatokon túl a társadalmi innováción van a hangsúly” – riport Tóth Balázzsal, Vasvár polgármesterével 78 Az innováció alapja az ötlet és az elkötelezettség – interjú Kiss Andrással, Jánosháza polgármesterével TARTALOMJEGYZÉK 4 Különösen aktuális témát helyeztünk az idei Vas Vármegyei Gazdasági Magazin fókuszába, a fenntartható innovációt. Előző kiadványaink folytatásaként úgy gondoltuk, mint a vármegye gazdasági önkormányzata, fokozott figyelmet kell fordítanunk a világ fejlődését szorosan követő gazdasági szereplők fejlődésére, előremutató ötleteire, eredményeire. Látjuk, hogy a kutatásfejlesztés, az innováció, a gazdasági megújulás, a fenntartható fejlesztések a meghatározóak a világ kihívásaira adott válaszokban. Kiadványunkat áttekintve széles spektrumú kép rajzolódik ki a Vas vármegyei vállalkozások rendkívül kreatív és előremutató, tudatos fejlesztéseit és fejlődést illetően. Az elmúlt pár év kihívásai nem csak kényszerhelyzetet teremtettek a gazdasági szereplőknek, hanem új, innovatív tevékenységek indítására sarkallták őket: legyen az termék, szolgáltatás, működési folyamat. Ahhoz, hogy minél részletesebb, árnyaltabb képet kapjunk most a vármegye gazdaságáról, kiadványunkban nem csak sikeres vállalatvezetőket szólítottunk meg, hanem felkértük a vasi városok polgármestereit is, számoljanak be a vállalkozásoknak otthont adó településük fejlődéséről, fejlesztéseiről. Körképünk összeállításában komoly segítséget kaptunk a gazdasági elemzéseket készítő Vas Vármegyei Kormányhivatalon és a NAV Vas Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságától csakúgy, mint a vármegye vezetőitől. Bízunk benne, hogy az Olvasó is megelégedéssel forgatja kiadványunkat, és Vas vármegyeiként büszke a sikerekre, eredményekre, innovatív fejlesztésekre. Tisztelt Olvasó! Vas Vármegyei Gazdasági Magazin 2022-2023, TOP100 + 100 Példányszám: 1000 Kiadó és laptulajdonos: Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 9700 Szombathely, Honvéd tér 2. Felelős kiadó: Balogh Károly Zsolt Felelős szerkesztő: Horváth Eszter Grafika, nyomdai előkészítés: Innoweb Kft. Nyomdai előállítás: Z-Rox Nyugat Kft. 1 KÖSZÖNTŐ Kovács Vince elnök Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara
5 A fenntartható gazdaság koncepciója már nem újkeletű, és olyan alapelveken nyugszik, amelyeket a környezetvédelem és a gazdasági hatékonyság kombinálásával érhetünk el. A fenntartható gazdaság az emberi igények kielégítése mellett képes megőrizni a környezeti erőforrásokat a jövő generációk számára is. Amikor fenntartható gazdasági növekedésről beszélünk, akkor olyan gazdasági növekedést értünk ez alatt, amely a természeti erőforrások figyelembevételével, környezetkárosítás nélkül valósul meg, miközben javítja az emberek életminőségét. A vállalkozásoknak kulcsfontosságú szerepük van a fenntartható gazdasági növekedés elősegítésében. Gondoljunk csak a zöld technológiák alkalmazására, a fenntarthatóbb beszerzési és ellátási lánc kiépítésére, a környezetbarát termékek és szolgáltatások kínálatba állítására, a társadalmi felelősségvállalásra, ill. azokra az innovációkra, amelyek a vállalati kultúrában és üzleti gyakorlatban jelennek meg. Gazdasági körkép az innováció és a kutatásfejlesztés jegyében A fenntartható jövő Vas vármegyében Az idei év kihívásai Vas vármegyében (az ország többi régiójához hasonlóan) 2023-ban sem a növekedés volt a jellemző. Annak ellenére, hogy Vas a harmadik legkisebb lélekszámú vármegye az országban, a határmentiségnek köszönhetően sok külföldi cég telepedett meg itt, ami hozzájárult ahhoz, hogy az egy főre jutó GDP-ben a vármegyék között jellemzően az élmezőnyben szerepel. 2023. június végén az egy évvel korábbinál 0,4%-kal kevesebb, 44,2 ezer vállalkozás szerepelt a vasi nyilvántartásban. A regisztrált vállalkozások többségét (81%-át) kitevő önálló vállalkozók száma alig változott (−0,1%), a társas vállalkozásoké 1,5%-kal csökkent. Az év első félévében 1,4 ezer újonnan alakult vállalkozást jegyeztek be a vármegyében, 5,2%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan 0,9 ezer vállalkozás szűnt meg, ami 9,0%-kal volt kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A beruházások volumene – a negatív gazdasági folyamatokkal is összefüggésben – jelentősen csökkent, a vármegyében székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége 30%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Ebben meghatározó szerepet játszott, hogy a beruházásokból kiemelkedő arányt megvalósító feldolgozóipar teljesítménye több, mint harmadával visszaesett. A vármegyében az épületberuházások volumene 21%-kal csökkent, a gép-, berendezés- és járműberuházások volumene pedig – az országos trenddel ellentétesen alakulva – harmadával lett kevesebb. Az országos csökkenéssel szemben Vas vármegyében az ipari termelés 2023. I. félévi volumene nem változott az egy évvel korábbi, viszonylag alacsony bázishoz képest. Ennek értéke 926 milliárd forint volt, ami a hazai kibocsátás 3,4%-át jelentette. A feldolgozóiparon belül a járműgyártáson és az élelmiszeriparon, valamint a gép, gépi berendezés gyártásán kívül valamennyi ágazat továbbra is komoly nehézségekkel küzdött. Az építőipari vállalkozások teljesítménye is romlott az előző év azonos időszakához képest. A termelés vis�- szaesését az egyéb építmények építésének 16%-os és az épületépítések 2,6%-os volumencsökkenése okozta. 2023 I. félévében az új szerződések és az időszak végi rendelésállomány volumene – a kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt – egyaránt jelentősen csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A június végi, 13,6 milliárd forint értékű rendelésállomány összehasonlító áron 62%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Vas vármegye kiskereskedelmi üzlethálózatában folyó áron 212 milliárd forint értékű forgalom realizálódott 2023 I. félévében, az országos eladások 2,7%-a. A forgalom volumene 11%-kal csökkent a 2022. I. félévihez mérten, az országos átlagnál (–10,4%) valamelyest nagyobb ütemben. A turizmust sem kerülte el a dekonjunktúra. A szűkülő belföldi kereslet hatására 2023 I. félévében a turisztikai szálláshelyek vendégéjszakában mért forgalma 13%-kal elmaradt az előző évi adattól. A kereskedelmi szálláshelyeken mind a hat hónapban (-14%), a magán- és egyéb szálláshelyeken január és május kivételével valamennyi hónapban (-7,2%) csökkent a vendégéjszakák száma az egy évvel korábbihoz képest. A vendégéjszakák kicsivel többmint felét belföldi vendégek töltötték el a turisztikai szálláshelyeken. Az általuk eltöltött éjszakák száma 20%- kal, a külföldivendég-éjszakáké 4,5%-kal csökkent. A fejlődés az innovációban rejlik Ebben a sajátos gazdasági helyzetben az innováció lehet a vállalkozások versenyképességének és hosszú távú sikereinek kulcsfontosságú tényezője. Az innováció azonban nem csupán a termékek vagy szolgáltatások területén jelentkezhet, hanem az üzleti modell, a marketingstratégia és más egyéb területeken is. Az innovatív gondolkodás és kultúra kialakítása, valamint az új ötletek támogatása elengedhetetlen a vállalkozások számára a sikeres innovációhoz. Az új termékek és szolgáltatások kifejlesztése lehetővé teszi, hogy megfeleljenek a fogyasztók igényeinek és a piaci trendeknek. Az új termékek bevezetése új bevételi forrásokat teremthet. Az innovatív folyamatok és műveletek bevezetése csökkentheti a költségeket, növelheti a hatékonyságot és javíthatja a minőséget, ezáltal pedig a versenyképességet. Az újítások lehetővé tehetik új piacok felfedezését, vagy akár meglévő piacokon történő expanziót is. Az innovatív vállalkozások gyorsabban tudnak reagálni a piaci változásokra és a környezeti változásokra, és alkalmazkodni tudnak az új kihívásokhoz, sőt az innováció segíthet a vállalkozásoknak partnerségeket és együttműködéseket kialakítani más vállalkozásokkal, kutatóintézetekkel és kormányzati szervekkel, amelyek elősegíthetik az új ötletek és technológiák megosztását. A kutatásfejlesztésben rejlő innovativitás Hazánkban az innovatív vállalkozások aránya az összes vállalkozáson belül még mindig csak 30% körül mozog, és a 250 fő foglalkoztatási létszám feletti vállalkozásokra a legjellemzőbb az innovatív megoldások alkalmazása. (A K+F-tevékenységet végző vállalkozások koncentrációja 2022-ben továbbra is igen magas volt. A top 100 vállalkozás költötte el a vállalkozási szektor K+F-ráfordításának a 73%-át, a teljes nemzetgazdaságinak az 52%-át.) Az innovációból származó árbevétel aránya a vállalkozások összes árbevételéből továbbra sem éri el az EU átlagát, attól több mint 5%-kal elmarad. Pedig az innovációs tevékenységet végző vállalkozások arányának és az innovációs ráfordítások szintjének növekedése jelentősen hozzájárulhat a fenntartható gazdasági fejlődéshez. Az elmúlt évben Magyarországon a kutatás-fejlesztésre fordított összeg nemzetgazdasági szinten közel 887 milliárd forint volt, amely a bruttó hazai termék (GDP) 1,33%-át tette ki. A K+F-ráfordítások 72%-át, 632 milliárd ELEMZÉS 6
forintot a vállalkozási kutatóhelyeknél, további 16%-át (138 milliárd forintot) a felsőoktatásban, 13%-át (112 milliárd forintot) pedig az államháztartási szektorba tartozó kutató-fejlesztő intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél költötték el. A K+F-ráfordítások forrásainak szerkezete nagyjából a 2000-es évek közepe óta fokozatosan a vállalkozói finanszírozás irányába tolódott el. Ugyan 2022-ben a vállalkozásoktól származó ráfordítások összege (393 milliárd forint) 14%-kal elmaradt a 2021. évitől, a kutatás-fejlesztési tevékenység 44%-át ebből a forrásból finanszírozták. A két évtizede még domináns államháztartási források 2022-re a K+F-ráfordítások 36%-át (315 milliárd forintot) biztosították. Az elmúlt években országos és megyei szinten is a műszaki tudományok területén emelkedett a legdinamikusabban a K+F-ráfordítások összege. 2022-ben hazánkban az itt felhasznált pénzeszközök a teljes K+F-ráfordítás 57%-át adták. A műszaki tudományokon belül a legtöbbet a gyógyszeripari (13%), valamint a villamos-, elektronikai és informatikai mérnöki tudományok (14%) területén fordítottak kutatás-fejlesztésre. 2022-ben 35 kutató-fejlesztő hely működött Vas vármegyében, ahol összesen 766 fő alkalmazott végzett kutatási tevékenységet (állományi K+F-létszám). A kutató-fejlesztő helyek ráfordítási és költségei az utóbbi években rendre meghaladták a 15 milliárd Ft-ot, míg a kutató-fejlesztő helyek a K+F beruházásokra évente mintegy 700 millió Ft-ot fordítottak. Kutatásfejlesztés a felsőoktatásban A vasi kamara hagyományosan jó kapcsolatot ápol az ELTE Savaria Egyetemi Központtal. Az ELTE, mint Magyarország egyik vezető egyeteme számos területen folytat olyan kutatási tevékenységet is, amely a vállalkozások innovációs aktivitását segítheti. Ezek között megtalálhatóak az anyagtudomány terén végzett kutatások, beleértve a nanomérnöki kutatásokat, az anyagtulajdonságok vizsgálatát és az új anyagok fejlesztését is. De találkozhatunk a fenntarthatóság és a környezetvédelem területén folyó kutatásokkal is, amelyek a megújuló energiaforrások hasznosítására, az éghajlatváltozás hatásainak elemzésére, vagy éppen a környezetvédelmi politikák vizsgálatára fókuszálnak, beleértve a fenntartható energiatermelést és az energiapolitika vizsgálatát. Nemrégiben egy Magyarországon egyedülálló, de Európa-szerte is ritka fejlesztést hajtott végre az ELTE SEK informatikai kara: két újítást adtak át, amelyek a gépész- mérnökképzésben részt vevő hallgatók tudását teszi majd versenyképesebbé. Egy nagyobb projekt keretében – amely egy úgynevezett szoftver- és adatintenzív szolgáltatások kompetenciaközpont létrehozását célozza – üzembe helyeztek egy hattengelyes ipari hegesztőrobotot, amelyen az alap- és mesterszakos diákok pályaprogramozást és hegesztéstechnológiai alapokat tanulhatnak. Az áramlástan laborba olyan szélcsatornát telepítettek, amely áramlások modellezésére, és a szenzoroknak köszönhetően olyan paraméterek mérésére alkalmas, mint a sebesség, a nyomás vagy a hőmérséklet. Különlegessége, hogy az áramló levegő fagypont alá hűthető, és a vízbefecskendezésnek köszönhetően jegesedési folyamatok modellezésére is alkalmas. Ezzel kutatási projektekben és nemzetközi együttműködésekben is fontos szerepet játszik majd. A körforgásos gazdaság fontossága Manapság, amikor a körforgásos gazdasági modell kialakítása a cél, a vállalkozói szemléletformálás elengedhetetlen. A vállalkozásoknak a termelést (és a fogyasztást) úgy kell megtervezni, hogy minimalizálni lehessen a hulladéktermelést és a környezeti hatásokat. A körforgásos gazdaságban az erőforrások újra hasznosítása alapelvárás, amellyel a termékek életciklusát hosszabbíthatjuk meg. A cél tehát a fenntarthatóság, a hulladékcsökkentés és a környezeti terhelés csökkentése. A környezeti erőforrások védelme és fenntartható módon való felhasználása a közelmúlt egyre fontosabb kérdésévé vált. Ennek köszönhetően a gazdaságok és a foglalkoztatás zöldítése egyre nagyobb teret nyert az Európai Unió nemzetgazdaságaiban és hazánkban is. Nehéz meghatározni ugyan, hogy mely szakmák és mennyire számítanak zöldnek, a megújuló energia szektor növekedése egyértelműen azt jelzi, hogy jelentős bővülés ment végbe mind a hozzáadott érték, mind a foglalkoztatottak számának vonatkozásában is. Magyarország körforgásos anyagfelhasználás arányát 2010 óta mérik. A kezdeti 5,3%-os arányról tíz év alatt 8,7%-ra nőtt, ami 60%-os javulást jelent, de a körforgásos anyagfelhasználási arány ma még nem éri el a 10%- ot. A körforgásos anyagfelhasználási arány növekedése azt jelzi, hogy egyre több esetben helyettesíti másodlagos nyersanyag az elsődleges nyersanyagokat, így kevesebb elsődleges anyag kitermelésére van szükség, és ezáltal kevésbé nőnek a nyersanyag-kitermelés okozta környezeti károk. Azok a vállalkozások, amelyek korán bekapcsolódnak a körforgásos gazdaságba, hosszú távú versenyelőnyre tehetnek szert azokkal szemben, akik nem követik ezt a modellt. A körforgásos gazdaság új piaci lehetőségeket is teremt, például a szervizalapú üzleti modellek, az anyagok visszagyűjtése és az újrahasznosítás terén. Fontos azonban megjegyezni, hogy a körforgásos gazdaságba való áttérés nem mindig könnyű, és jelentős beruházást, ill. változtatást igényelhet a vállalkozásoktól. Hosszú távon azonban számos előnyt kínálhat, beleértve a gazdasági fenntarthatóságot és a környezetvédelmi előnyöket is. A fenti anyag összeállításában a VMKIK gazdaságfejlesztési munkatársai vettek részt, felhasználva a KSH, az OPTEN, az MKIK GVI adatait és elemzéseit. 7 ELEMZÉS Nem festenek derűs képet a világban jelenleg zajló folyamatok, a fenntarthatóság és az innováció kérdése kulcsfontosságú lesz jövőnket illetően – hangsúlyozza Cseri József, az Autófókusz Kft. ügyvezetője. Az emberi faj fennmaradása a tét, a globális felmelegedés elleni küzdelemben pedig a technológiai fejlődést és a személyes felelősségvállalást is a cél szolgálatába kell állítanunk. esetében kiemelt előny, hogy feleslegessé válik a jármű hajtásához szükséges nagytömegű akkumulátor beépítése, ami releváns választ adhat a tisztán elektromos hajtású gépkocsik akkumulátorának súlyával összefüggő hatótáv anomáliákra is. Természetesen a hidrogén térnyerését illetően is számos technikai és infrastrukturális kérdést kell még figyelembe venni, de a lehetőség önmagában is alapot szolgáltat ahhoz, hogy a fenntarthatóság kérdését az innovációk és a kreatív megoldások szemszögéből közelítsük meg. Rohamos fejlődés Az emberiség fejlődéstörténetének legintenzívebb szakaszaként értelmezhetjük jelenünket. A múlt századtól kezdődően napjainkig bezárólag olyan dinamikája volt a technológiai fejlődésnek, ami korábban egyszerűen elképzelhetetlen volt. A digitalizáció, ezen belül a mesterséges intelligencia térnyerésének eredményeként az elkövetkező években pedig még az eddigieknél is erőteljesebb változásokkal számolhatunk. Ez egyesek számára aggasztó, mások számára pedig a reményt hordozza magában; azt a bizakodást, hogy az előttünk előtt tornyosuló problémák kezelhetőek lesznek. De ez egy nagyon összetett és komplex kérdés. A személyes felelősség Minden egyes embernek a legcsekélyebb hozzájárulása is egy lépés ahhoz, hogy civilizációnk jelenleg ismert formája fennmaradhasson, a társadalmi felelősség kérdése az egyén szempontjából is kulcsfontosságú. Ám aligha vitatható, hogy a probléma kezeléséhez globális összefogásra van szükség, a politikai elit és a gazdasági szereplők részéről is. Kérdés, hogy egy profitorientált, a folyamatos gazdasági növekedés és a fogyasztói elvárások kényszerétől vezérelt világban mikor születik meg ennek felismerése. A magunk részéről legfeljebb bizakodhatunk, hogy mielőbb. A fenntarthatóság, mint fogalom egyre gyakrabban hangoztatott tézis. Az emberi civilizációra aktuálisan leselkedő legfőbb veszélyforrás a globális felmelegedés, ezért a fenntarthatóság kérdését is ebből az aspektusból érdemes megközelíteni. A mezőgazdaság és az ipari termelés fejlődése, közvetve az emberiség szén-dioxid kibocsátása rendkívüli, ráadásul egyre gyorsuló mértékben növekedett az elmúlt évszázadokban, ez pedig közvetlen összefüggésben van bolygónk hőmérsékletének alakulásával. Erős aggályok vannak azzal kapcsolatban, hogy képesek leszünk-e úgy mérsékelni a szén-dioxid kibocsátásunkat, hogy az évszázad végéig célként kitűzött 1,5 Celsius-fok körül tartsuk a hőmérséklet emelkedését. Jelen állás szerint ez sajnos aligha megvalósítható, a pesszimista forgatókönyvek már a 3-4 Celsius-fokos növekedést sem zárják ki, a 1,5 Celsius-fokos növekedés pedig akár ennek az évtizednek a végére is bekövetkezhet. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat az emberiség életkörülményeire és jövőjére nézve. Olyan kihívás ez, melynek kockázatait nem lehet eléggé hangsúlyozni, hatásait pedig komplex módon, a társadalmi és gazdasági folyamatok számos vetületén keresztül kell elemezni. A népességrobbanással, az ökoszisztéma változásával, a nyersanyag- és energiaigénnyel, valamint a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos kérdések kulcsfontosságúak a fenntarthatóságot illetően, melyhez elengedhetetlen a szemléletváltás a politika, a gazdaság és a társadalomminden szintjén. Kihívások az autós iparágban Mi épp abban az iparágban vagyunk érintettek, ahol kiemelten fontos, jogszabályok által is elvárt célkitűzés a szén-dioxid kibocsátás mérsékelése, ám a probléma jóval összetettebb annál, minthogy erre egyszerű és átfogó megoldást lehetne találni. Az Európai Bizottság vonatkozó direktívája 2035-re irányozta elő azt a követelményt, hogy onnantól csak olyan új autók legyenek forgalomba hozhatók, melyek zéró emisszióval rendelkeznek. Ez egy üdvözlendő törekvés, de a megvalósíthatóság kérdéses. Az iparágat érintő elvárás döntően az elektromos autókra helyezi a fókuszt, ám ezt magam is aggályosnak tartom. Nekünk ugyanis – ahogy azt Akio Toyoda is megfogalmazta –, nem a technológia a legfőbb ellenségünk, hanem a szén-dioxid. Ha csak egy megoldásra koncentrálunk, azzal a technológia fejlődés és az innováció lehetőségeit szorítjuk korlátok közé. Ráadásul a tisztán elektromos autók preferálása mögött is vannak kérdőjelek, akár a gyártástól eredeztetett életciklusra vetített ökológiai lábnyom aspektusából vagy a töltésükhöz szükséges energiaigény és infrastruktúra, illetve a fogyasztói szokások szemszögéből közelítjük azt. Az elektrifikáció természetesen egy megkérdőjelezhetetlen és támogatandó alternatíva a zöldebb világ irányába, de a tisztán elektromos autók egymagukban aligha fognak megoldást jelenteni a mobilitás globális kihívásaira. Úgy vélem, az eltérő vásárlói igényekhez és lehetőségekhez igazodó, akár különböző technológiák keresztezésén alapuló hibrid megoldások környezetre gyakorolt hatásainak elemzése alapján kellene a célokat – és a jogszabályi elvárásokat is – újragondolni. Hidrogénnel hajtott járművek Az eredeti uniós szándék – amit egyébként 2026-ban terveztek újratárgyalni – már most fellazult: a belső égésű motorokkal hajtott új autók 2035-öt követően is szerephez juthatnak, feltéve, ha olyan üzemanyaggal vannak megtöltve, amelyek a zéró emisszió irányába mutatnak. Ez a lehetőség felerősítheti a szintetikus üzemanyagokkal folytatott kísérleteket, akárcsak a hidrogénnel, mint üzemanyaggal kapcsolatos kutatásokat. A hidrogén – már jelenleg is bizonyított – használatának két útja lehetséges: egyrészt a belső égésű motorok üzemanyagaként történő felhasználása, másrészt tüzelőanyag-cellás járművekben történő, elektromos motor meghajtását szolgáló alkalmazása. Utóbbi Az ember mindig kreatívan nézett szembe a kihívásokkal Cseri József NÉZŐPONT 8
Vas vármegye gazdasága 9 ELEMZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK Vas vármegye Magyarország legnyugatibb térsége. A nyugat kapuja: míg a megyeszékhely Budapesttől 240, addig Graztól 130, Bécstől 140, Pozsonytól 150, Zágrábtól 220, és Ljubljanától is csak 270 kilométer távolságra van. Emiatt a vármegye relatív földrajzi helyzete – többségében fejlett külföldi és hazai „szomszéd térségek” révén – meghatározó még úgy is, hogy Komárom-Esztergom és Nógrád után Vas az ország harmadik legkisebb területű vármegyéje. Gazdasági, közlekedési, idegenforgalmi, kulturális és civil kapcsolatai Ausztriával és Szlovéniával a „hivatalos” makrogazdasági potenciáljánál jóval erősebb szerepet adnak neki. A vármegye területét és népességét tekintve az ország legkisebbjei közé tartozik, az ország 3,6%-nyi területén a népesség 2,6%-a osztozkodik. Ugyanilyen arányú az országos foglalkoztatásban mérhető súlya, míg a regisztrált vállalkozások aránya ennél is szerényebb, 2,4%. Az ipar teljesítményének értéke hazai viszonylatban nem jelentős, ugyanakkor a telephelyi adatok alapján az ipari termelés a vármegyék többségével ellentétben itt nőni tudott az utóbbi fél évben. Ez nem független attól, hogy az ipari exportarány az országos átlag 121,7%-a. Emellett kiugróan magas, 5,8% a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák országoshoz mért aránya. A vármegye bruttó hazai termék-termelésben országosan statisztikai súlyánál jóval erősebb, stabilan a 14., míg az egy főre jutó bruttó hazai termék előállításában az előző évihez képest egy pozíciót vesztve az 5. a hazai mezőnyben. ADÓALANYI KÖR, BEVALLÁSOK 2023.06.30-án a vármegyében működő adóalanyok száma 46,2 ezer fő volt, az év elejéhez mért 0,8%-os növekedés túlnyomó részét, 86,4%-át egyéni vállalkozók és adószámos magánszemélyek együttese adja, számuk az év elejihez közel 330 fővel emelkedett. A vármegye gazdasági teljesítménye szempontjából meghatározó gazdálkodó szervezetek száma 12,7 ezer volt ugyanekkor, ez a teljes adóalanyi kör 27,5%-a, a náluk mért 0,4%-os dinamika főként a kft. formában működő társaságok számának emelkedéséből adódik. 2023. I. félévben a vármegyei illetékességű adózók által benyújtott és feldolgozott bevallások száma 338 ezer db volt, 0,5%-kal több, mint egy évvel korábban. A bevallástípusok megoszlásában is minimális a változás: a bevallások 31%-a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó- és járulékbevallás, további 39%-a személyijövedelemadó-bevallás (ennek 62%-a SZJA bevallás tervezet alapján készült adóbevallás), illetve 16%-a általánosforgalmiadó-bevallás volt. 2022. évre vonatkozóan 127,7 ezer magánszemély nyújtott be szja-bevallást, illetve fogadta el a tervezetet, számuk 1,5%-kal több, mint egy évvel korábban. Az általuk vallott összevont adóalap összege 530 milliárd Ft volt, ez 17,5%-kal haladja meg a 2021. évi összeget, így az 118.538 (+1,8%) főre vetített növekmény 15,4%. Családi adóalap kedvezményt 24 ezer fő érvényesített a vizsgált időszakban (számuk 9,5%-kal több, mint egy évvel korábban). Az elemzést a NAV Győr-Moson-Sopron Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága Tervezési és Elemzési Osztálya készítette. VÁLLALKOZÁSOK ÜZLETI FORGALMA AZ ÁFABEVALLÁSOK ALAPJÁN 2022. 1-12. havi, I-IV. negyedéves, és éves általános forgalmi adó alap-, javító ill. önellenőrzéssel módosított bevallásokból nyerhető információk alapjánmintegy 46 ezer működő adóalany közül 9,8 ezer tartozott az áfa hatálya alá, 0,8%-kal többen az előző évinél. Az áfaalanyok 72%-át képviselő társas vállalkozások száma csupán 0,3%-kal nőtt, de az adószámos magánszemélyeké is mérsékelten emelkedett (+2,0%), míg az áfakörös egyéni vállalkozóké stagnált. Az áfabevallások aggregált adatai szerint vármegyei székhelyű vállalkozások 2.713 milliárd Ft üzleti forgalma (belföldi és határon túli értékesítés) az egy évvel korábbihoz képest 22,3%-kal (+494,6 milliárd Ft) bővült, azonban a növekedés üteme 9,2%ponttal elmaradt az országos átlagtól (+31,5%). A térség üzleti forgalmának többletéhez az összforgalom közel 58%-át adó 1.570,6 milliárd Ft értékű belföldi értékesítés (+26,6%) és a 42%-nyi határon túli értékesítés egyaránt dinamikus (+16,8%) emelkedése együttesen járult hozzá. A pozitív változásban azonban a valós teljesítményen túl meghatározó szerepet játszottak az orosz-ukrán háború hatására elszabaduló energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak, szállítási költségek, az egyre erősödő infláció, a forint gyengülése, és a háborúval érintett, illetve a szankciókkal sújtott övezetekből származó áruk hiánya okozta fennakadások az ellátási láncokban. A vármegyében hazai relációban két ágazat meghatározó: az előző évi második helyről előrelépve első helyezett 31,3%-os súlyú feldolgozóipar szektor 36,7%-os (+132,0 milliárd Ft) növekményt ért el, míg a kereskedelem, gépjárműjavítás részesedése viszont 2,2%ponttal csökkent, így most a hazai értékesítés 27,4%-át adta. Dobogós helyezett még az építőipar 10% feletti – de 0,2%ponttal mérséklődő – részaránnyal, belföldi eladásának 24,6%-os (+35,1 milliárd Ft) bővülése mellett. A hazai értékesítés adózói szempontból közepesen koncentrált: a legnagyobb egyéni adózói forgalom meghaladta a 125 milliárd Ft-ot (8%). A TOP10 áfaalanyok átlag-teljesítése 33 milliárd Ft felett volt, értékesítési volumenük a térség belföldi forgalmának több mint egyötödét tette ki (21,0%). A vármegyei üzleti forgalom kisebb hányadát adó határon túli értékesítés 1.142,4 milliárd Ft értékében változatlanul a feldolgozóipar egyeduralma érvényesül, amely az előző évben mutatkozó visszaeséssel szemben most forgalomnövekedést (+15,1%) realizált, és a teljes külpiaci értékesítésnek továbbra is döntő részét (90,7%) adta. Ezen belül meghatározó, 42%-os részarányú járműgyártás területén volt nominálisan a legnagyobb többlet (+79 milliárd Ft). Ugyanakkor a kiemelt ágazatok közül számottevően még a kereskedelem, gépELEMZÉS 10 járműjavítás kivitele (~21 milliárd Ft) gyarapodott, azonban súlya nem érte el a 6%-ot. A vármegyei külpiaci forgalom adóalanyi szinten erősen koncentrált, hiszen a legnagyobb exportőr határon túli értékesítése tette ki a teljes vármegyei összeg több mint egynegyedét (26,4%), a tíz legnagyobbé pedig mintegy háromnegyedét. A külpiaci értékesítés többségében (~79%) EU-n belüli, melynek értéke 15,5%-kal múlta felül az előző évit. Ugyanakkor az EU-n kívüli forgalom 21,9%-kal javult, így annak részarányát 0,9%ponttal, több mint 21%-ra tudta növelni. Az eredményekre az árfolyamváltozás is hatással volt, hiszen a forint az euróhoz képest 9,2%-kal, a dollárhoz viszonyítva pedig 23,0%-kal gyengült. Ez ténylegesen a kivitel volumenének a kimutatottnál alacsonyabb mértékű változását jelenti. A határon túli értékesítés alakulása a vármegyében (milliárd Ft-ban) 899,8 779,2 242,6 199,0 +15,5% +21,9% 2022. év 2021. év Közösség területén kívülre történő értékesítés Közösségen belülre történő értékesítés Vas vármegye áfaalanyainak üzleti forgalma az áfabevallások alapján 2022-2023. I. félévben Határon túli értékesítés Belföldi értékesítés 2023. I. félév 2022. I. félév 614,3 539,8 703,7 736,3 +13,8% +4,6% +8,6%
11 ELEMZÉS Bár 2023. 1. félévében folytatódott a korábbi időszak kedvező tendenciája, azonban a növekedés üteme megtörni látszik, az előző évben tapasztalt kétszámjegyű gyarapodást követően mindkét relációban mérséklődött a dinamika, miközben a fogyasztói árszínvonal változása meghaladta a 20%-ot. Az értékesítési relációk közti megoszlásában erősödött a kivitel aránya, de továbbra is a belföldi forgalom adta az összértékesítés nagyobb hányadát (55%). Ágazati szempontból változatlanul a feldolgozóiparnak van domináns szerepe, azonban míg a szektor határon túli értékesítése többlettel zárt (+14,5%), addig a hazai forgalma a magas infláció ellenére visszaesett az egy évvel korábbihoz képest (-1,4%). A VASI FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA a megyében székhely szerinti illetékességgel rendelkező munkáltatók, kifizetők feldolgozott járulékbevallás-bevallás adatai valamint a működő egyéni vállalkozók nyilvántartott adatai alapján. Vas vármegye elveszítette a korábbi éveket jellemző prosperáló munkaerőpiaci helyzetét. A válság mélyülése, a szállítói láncok megakadása valamint az elektronikai cikkek iránti kereslet csökkenése jelentős hatással volt a vármegyei cégek teljesítményére. Mindemellett az állami beruházások befagyasztása, átütemezése, a fejlesztésekre fordítható vállalati források csökkenése, az energiaválság, a megnövekedett infláció valamint Ausztria elszívó ereje negatív kihatással bír a vármegyei foglalkoztatásra. Vas vármegyében 2023. I. félévében 93,2 ezer fő foglalkoztatására van adóhatósági adat valamely jogviszonyban, 2,3 ezer fővel kevesebbről, mint egy évvel korábban. Alkalmazotti jogviszonyban 79,5 ezer főt foglalkoztattak, ami több mint 2 ezer fővel marad el az egy évvel korábbitól. A működő egyéni vállalkozók száma némileg alulmaradva az előző évitől 13,7 ezer főt tett ki. A költségvetési szféra foglalkoztatásának lejtmenete az ágazati béremelések ellenére, de a kormányzati célként deklarált létszámcsökkenés mellett tovább folytatódott. A 2023. I. félévi átlagos létszámuk mintegy 2%- kal maradt el az előző évitől, ami 274 fős csökkenés következménye. A munkavállalók túlnyomó részét, 84%-át teljes munkaidőben foglalkoztatták, számuk 2,5%ponttal, 1.736 fővel alacsonyabb, mint az előző évben. A részmunkaidős foglalkoztatás 16%-ot képviselt a munkaerőpiacon, ahol a csökkenés mintegy 500 főt érintett. 12,0% 6,3% 4,9% 4,8% 3,1% 3,6% 3,9% 7,3% 54,1% Kereskedelem, gépjárműjav. Építőipar Szállítás, raktározás Szakmai, tudományos, műszaki tev. Adminisztratív tevékenység Mező- és erdőgazdálkodás, halászat Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Egyéb 3% alatti súlyú Feldolgozóipar Foglalkoztatotti létszámágazati megoszlása Üzleti szféra együtt Költségvetési szféra Az üzleti és költségvetési szféra létszámának negyedévenkénti változása 2022. I. negyedév-2023. II. negyedév 2022. II. negyedév 2022. III. negyedév 2023. I. negyedév 2022. I. negyedév 2023. II. negyedév 78 120 79 945 14 456 14 393 14 440 14 310 14 161 14 141 80 264 81 855 82 756 79 283 85 000 80 000 75 000 70 000 14 800 14 600 14 400 14 200 ELEMZÉS 12 A foglalkoztatás gerincét, az üzleti szféra alkalmazottainak mintegy 95%-át adó, 61,7 ezer főt foglalkoztató társas vállalkozásoknál 2,9%-os csökkenést mértünk féléves viszonylatban, hisz a vármegyében továbbra is domináns feldolgozóiparon belül a legnagyobb súllyal a járműipar, illetve beszállító köre rendelkezik, amelyet a különösen magas exportorientáltsága miatt érzékenyen érintettek az euró övezetben zajló folyamatok. A működő egyéni vállalkozóknál mindössze 79 fős mérséklődést mértünk, 13,7 ezer fős számuk így is csupán 0,6%ponttal marad el az egy évvel korábbitól. A kisadózó vállalkozók tételes adójának 2022. szeptember 1-jétől hatályos módosítása következtében jelentősebb változás az egyéni vállalkozóknál adózási móduk választásában történt. Az alacsonyabb adóterheléssel és kevesebb adminisztrációval járó KATA adózási mód változása miatt a KATA-alanyok száma egy év alatt mintegy harmadára, 3.564 főre mérséklődött. Ezzel egyidejűleg az átalányadózó egyéni vállalkozók száma 6.920 főre emelkedett, ami több mint 7,5-szerese a 2022. I. félévinek. A jogi vagy jogi személyiség nélküli foglalkoztatók és az általuk teljes munkaidőben foglalkoztatottak nemzet-gazdasági ágazatok szerinti megoszlásánál az alkalmazottak létszámát és a bérjövedelmeket tekintve is a feldolgozóiparé a meghatározó: a munkavállalók 54,1%-át ebben a szektorban foglalkoztatták és itt keletkezett a bérjövedelmek 62%-a is, melyben több megyei multinacionális társaság húzóereje nyilvánul meg. A járulékbevallások adataiból számított 2023. első hat havi 584 ezer Ft egy főre jutó teljes munkaidős feldolgozóipari átlagbér messze kiemelkedik a többi nemzetgazdasági ágazaté közül, jelentősen meghaladva a vármegyei 511 ezer Ft-os átlagot. A fajlagos teljes munkaidős, létszámmal súlyozott átlag-bérjövedelmekben egyébként 17,7%-os emelkedés volt mérhető 2022/2023. 1. félév viszonylatában. Minden ágazatban kétszámjegyű növekedést tapasztaltunk a bevallásban szereplő adatokon: a csekély létszámot foglalkoztató pénzügyi, biztosítási tevékenység esetében 40%-ot meghaladó, de a legnagyobb foglalkoztató feldolgozóiparban is 18% feletti, és még a legrosszabbul fizető szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén is 14%-on felüli dinamika mutatkozott. ÖSSZEGZÉS A pandémia lecsengését követően pozitív várakozásokkal indult a 2022-es év még az EU-s források felfüggesztése ellenére is. Majd Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az ennek kapcsánbekövetkező kényszerkorlátozások és életbe lépő szankciók, az energiakrízis, illetve e gazdaságilag kedvezőtlen helyzet konzerválódásának elhúzódó negatív hatásai – a globális növekedés lassulása, a felpörgő infláció illetve annak reáljövedelmeket, valamint fogyasztást mérséklő hatása, az állami bevételek és kiadások disszonanciája – miatt kényszerűen szigorodó fiskális és monetáris politika, és a nagyfokú makrogazdasági bizonytalanság visszafogta a növekedést és gazdaság szereplőinek lehetőségeit. Szinte minden szektorban teljesítmény-visszaesés mutatkozik: az ipari termelés annak ellenére 2023. január óta folyamatosan csökken, hogy az országosan is meghatározó súlyú, a hazai feldolgozóipari teljesítmény közel egynegyedét adó járműgyártásban és az egytizedes feldolgozóipari súlyú villamosberendezés-gyártásban kétszámjegyű mértékben nőtt a termelés volumene. Annyi pozitívum azért mégiscsak van, hogy a gazdaság exportteljesítménye a mérsékelt külső kereslet ellenére is kedvező maradt, a mezőgazdasági termelés pedig helyreállt a tavalyi rendkívül aszályos év után. A fentiek fényében Vas vármegye gazdasága összességében jól tűrte a közelmúlt szélsőséges, kihívásokkal teli gazdasági körülményeit, mert egyrészt munkaerőpiaca még az enyhe csökkenés ellenére is kellően ellenálló, másrészt meghatározó a feldolgozóipar, és benne a továbbra is jól teljesítő exportsúlyos járműipar szerepe. Azonban a finanszírozási lehetőségek, tartalékok mind lakossági, mind vállalati, mind állami szempontból beszűkültek, és a közel-keleti térségben kialakult háborús helyzet tovább rontja a hazai és nemzetközi kilátásokat, ráadásul a magyar-EU megegyezés hiányában blokkolt források nélkül hosszútávon a vágyott kamatszint mellett nem tud stabilizálódni a forint, a hitelpiac és így gazdaság sem tud helyreállni, és nemmarad érdemi mozgástér a fiskális élénkítésre sem. Márpedig e kedvezőtlen feltételek okozta gazdasági bizonytalanság komoly kihívások elé állítja nemcsak a vasi, hanem a hazai gazdasági szereplőket is. Fajlagos bérjövedelema legjobban fizető ágazatoknál 584 381 Ft 497 495 Ft 489 496 Ft 466 881 Ft Feldolgozóipar Pénzügyi, biztosítási tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Villamosenergia, gáz, gőz, vízellátás
Vas vármegye gazdasága 2022-2023 13 ELEMZÉS A koronavírus-járvány okozta kihívások leküzdése után újabb akadályok gördültek a vállalkozások működése elé az elmúlt időszakban. Részben a háborús konfliktus hatásaként megugró energia- és alapanyag árak, régóta nem tapasztalt magas infláció, magas kamatok stb. terhelik a gazdaságot és a gazdaság járvány utáni újraindulásával visszatért a munkaerő-hiány is. Mind a termelő, mind a szolgáltatást végző vállalkozásokat jellemzi, hogy nem vagy nehezen jutnak megfelelő munkaerőhöz. A foglalkozások tekintetében pedig mind a kvalifikált, mind a nem kvalifikált munkaköröket érinti a munkaerő-hiány. A vármegye gazdaságának a teljesítményét az ipar kibocsátása alapvetően meghatározza. A pandémiát megelőző években az ipari termelés folyamatosan nőtt. 2020-tól megtört ez a kedvező tendencia és azóta csökkenést, illetve stagnálást mutatnak az ipar teljesítményére vonatkozó mutatószámok. Az ipari termelés alakulását hosszú évek óta Vas vármegyében alapvetően a – döntően exportra termelő, ezáltal a világgazdaságban zajló folyamatoknak jelentősen kitett – járműgyártás helyzete határozza meg, mivel az ipari termelés közel 60%-át a járműgyártás adta (a járványt megelőző időszakban). Az ipari termelési érték 2020-ban és 2021-ben is alatta maradt az előző évinek és ezt a csökkenő tendenciát váltotta fel stagnálás 2022-ben, amikor az ipari vállalkozások 1 684 507 millió Ft értéket állítottak elő, volumenében 0,4%-kal többet, mint egy évvel korábban. A Vas vármegyei székhelyű építőipari vállalkozások teljesítménye évről évre csökkent az elmúlt időszakban. 2022-ben megfordult ez a tendencia és 9,4%-kal jobban teljesítettek, mint az előző évben. A termelés bővülését az épületek építésének és az egyéb építményeknek a volumennövekedése eredményezte. A járvány miatti korlátozások megszűntek a turizmus, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén is, így visszatérhettek a járvány előtti állapotok. A vállalkozások eredményes működésére azonban kedvezőtlenül hatottak a megemelkedett működési költségek, valamint a magas árak miatt mérséklődő kereslet. A járvány következtében átmenetileg megugró regisztrált álláskeresői létszám 2022. január - decemberi időszakban változó ütemben, hónapról hónapra mérséka Vas Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglalkoztatásfelügyeleti és Munkavédelmi Főosztálya szemszögéből Országos volumenindex Vas vármegye volumenindex Az ipari termelés értéke és volumenindexe (Telephely szerint) 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 120% 100% 80% 60% 40% 2020. 2021. 2022. Forrás: KSH lődött, így havonta átlagosan 3883-an kerestek állást, amely 14,6%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. 2023. első felében folytatódott ez a csökkenő tendencia, minden hónapban alacsonyabb volt a munkát keresők száma, mint az előző hónapban, illetve mint egy évvel korábban. A vármegye álláskeresési rátája az országosnál kedvezőbb és a vármegyék közti sorban is jellemzően az első harmadban foglal helyet. A regisztrált álláskeresők számának fogyása következtében az álláskeresési ráta átlagosan 2,9%-ra mérséklődött 2023. első hat hónapjában, amely az országosnál 2%-ponttal alacsonyabb volt. ELEMZÉS 14 A kedvező pozíció ellenére a vármegye gazdaságának, munkaerő-piacának számos kihívással kell szembe nézni. A vármegyében működő vállalkozásoknak számolnia kell a nyugati határ közelségének munkaerő-elszívó erejével, amely különböző mértékben, de szerepet játszik a gazdaság számos területén kialakult munkaerő-hiányban. A REGISZTRÁCIÓS RENDSZERBE TÖRTÉNŐ KI - ÉS BELÉPÉSEK ALAKULÁSA 2023. első felének minden hónapjában magasabb volt a regisztrációba belépők száma, mint egy évvel korábban. Összességében a tárgyidőszakban mintegy 5%-kal többen regisztráltatták magukat álláskeresőként, mint az előző év azonos időszakában. Forrás: NSZF A regisztrált álláskeresők számának alakulása Vas vármegyében 6 000 5 000 4 000 3 000 jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2022. 2021. 2023. Forrás: NSZF Győr-M.-Sopron Budapest Pest Csongrád-Cs. Komárom-E. Vas Fejér Veszprém Bács-Kiskun Zala országos Tolna Baranya Békés Jász-N.-Szolnok Hajdú-Bihar Heves Somogy Szabolcs-Sz.-B. Nógrád Borsod-A.-Z. Álláskeresési ráta 2023. I. félév 12% 9% 6% 3% 0% 2,9% 4,9%
15 ELEMZÉS A belépők közül 3494 fő (95,2%) a munkaviszonya elvesztését követően jelentkezett, a pályakezdők száma 178 fő volt. A nem pályakezdők beáramlása 10,7%-kal haladta meg az előző évi szintet. Pályakezdő belépők száma 26,4%-kal esett vissza éves viszonylatban. Az állásukat elvesztők közül közel minden negyedik a feldolgozóiparban, 9,8% a vendéglátásban, további 9,1% a kereskedelemben, 8,6% az építőiparban dolgozott korábban. 2023. I félévében amellett, hogy összességében 8,1%-kal többen regisztráltatták magukat álláskeresőként, a főbb gazdasági ágakból történő beáramlás eltérő irányba változott az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelem és a közigazgatás területéről kevesebben, a gazdaság többi ágazatából többen veszítették el a munkájukat, mint egy évvel korábban. A kilépők száma 5,5%-kal haladta meg a 2022. I. félévit. A kilépések 56,5%-a önálló vagy közvetítéssel történő elhelyezkedés, 1,6%-a közfoglalkoztatási programba történő bekapcsolódás miatt következett be. Összességében a regisztrációs rendszerből kilépő álláskeresők 58,1%-a munkába tudott állni, hasonlóan az egy évvel korábbihoz. Együttműködés hiánya miatt a munkanélküliek 23,8%-ának szűnt meg az álláskeresőként történő nyilvántartása. A MUNKAERŐ IRÁNTI KERESLET ALAKULÁSA Az ukrajnai háború, a dráguló energia, a nyersanyag-árak emelkedése, a gyenge forint, a növekvő infláció, a vállalkozásokat érintő adóváltozások gazdasági folyamatokra gyakorolt kedvezőtlen hatása kivárásra kényszerítette a munkáltatók jelentős részét, ami a munkaerő-iránti kereslet alakulását is befolyásolta. 2022-ben mérséklődött a vármegye munkaerőpiacán a munkaerő iránti kereslet. A munkáltatók 8029 üres állást jelentettek be, 19,2%-kal kevesebbet, mint az előző évben. 2023 első felében 3597 munkaerő-igény érkezett a vállalkozástól, 13,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az állások összetétele némileg változott az elmúlt évek alatt. Míg 2020-ban a munkaerő-igények közel 40%-ához kértek támogatást a gazdálkodó szervezetek, ugyanez a mutató a későbbiekben 30% alá esett. A vállalkozások 2022-ben 2309 üres álláshely betöltéséhez igényeltek támogatást, amely 3,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A bértámogatáshoz kapcsolódó munkaerő-igények 9,1%-kal bővültek, a közfoglalkoztatási programok 2,2%-kal több elhelyezkedési lehetőséget biztosítottak. A nyári diákmunkához kapcsolódó munkaerő-kereslet 36,2%- kal mérséklődött 2022-ben. Minden második támogatott munkaerő-igény közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódott, minden harmadik bértámogatáshoz, illetve 13,2% nyári diákmunkához. A támogatott állások számában márciusban, júliusban és szeptemberben történt kiugró növekedés, amely tavasszal és ősszel a közfoglalkoztatási programok indulásával, nyáron pedig a diákok számára indított munkaerő-piaci programmal függ össze, amelynek keretében az önkormányzatok, illetve azok intézményei, valamint a vendéglátás, a turizmus és a mezőgazdaság területén működő vállalkozások kínáltak a diákok részére nyári munkát. A program keretében 2022-ben 305 nappali tagozatos tanuló számára nyílt lehetőség munkavállalásra a vármegyében. A támogatott munkaerő-igényeknek mintegy 50%-a közigazgatásból érkezett, nagyrészt a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódóan, további közel 10% a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, míg mintegy 4% a humán-egészségügyi, szociális ellátás, illetve 7,5% a kereskedelem területéről. 2023. első félévében 934 bejelentett üres álláshoz igényeltek támogatást a munkáltatók, amelyeknek közel kétharmada közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódott. 2022-ben a cégek a bejelentett üres állások 71,2%-ának betöltéséhez nem kértek támogatást. Ezeknek a munkaerő-igényeknek mintegy 30%-a a feldolgozóipar, közel 1515%-a az építőipar, illetve a munkaerő-kölcsönzés, 10%-a a közigazgatás, 6-7%-a pedig a humán-egészségügy, szociális ellátás, 700 600 500 400 300 200 100 0 jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2022. 2023. A belépő regisztrált álláskeresők számának alakulása Forrás: NFSZ A be - és kiáramlás adatai 2022. I. félév 2023.I. félév Belépők Kilépők Egyenleg Belépők Kilépők Egyenleg Nem pályakezdők 3560 -3446 -290 3494 -3717 -223 Pályakezdők 242 -274 -32 178 -208 -30 Összesen 3398 -3720 -322 3672 -3925 -253 Belépőkből Első ízben jelentkező 404 - - 470 - - Visszalépő 2994 - - 3202 - - Forrás: NSZF ELEMZÉS 16 illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területéről érkezett. Támogatás nélkül 5720 üres állást jeleztek a munkáltatók. A munkaerő-igényeknek mintegy 70%-a volt általános munkaerő-igény, 30%-a külföldiek magyarországi munkavállalásához kapcsolódott, amelynek keretében döntő részben a feldolgozóiparban és az építőiparban, kisebb részben a mezőgazdaságban, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, szállítás-raktározás és az egyéb szolgáltatások területén, jellemzően segédmunkásokat, kisebb arányban betanított munkásokat kívántak a munkáltatók foglalkoztatni. Az általános munkaerő-igények közel 30%-a feldolgozóipari cégektől érkezett, további mintegy 16%-át a munkaerő-kölcsönzők jelentették be. Kisebb arányban jeleztek üres állásokat a közigazgatás, az egészségügy, a vendéglátás, a kereskedelem területéről is. 2023. január-júniusi időszakban támogatás nélkül 2663 munkaerőt igényeltek, amely mintegy 7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Közülük legalább minden harmadik külföldiek magyarországi munkavállalásához kapcsolódott és zömében az építőipar, kisebb részben feldolgozóipar, illetve a mezőgazdaság területéről érkezett. Az általános munkaerőigények mintegy 20-20%-át jelezték a feldolgozóipar, illetve a közigazgatás területéről. További 12-13%-át munkaerő-közvetítő cégek jelentették be, illetve az egészségügy, szociális ellátás területéről érkezett. A munkaerőért folytatott verseny is szerepet játszik a keresetek alakulásában. A munkáltatók magasabb fizetésekkel igyekeznek új munkaerőhöz jutni, illetve a meglévő munkaerő megtartásához is elengedhetetlen a keresetek emelése. 2022. évben a bruttó átlagkereset Vas vármegyében 17,3%-kal nőtt, aminek eredményeként 457765 Ft volt a bruttó átlagkereset, 8,4%-kal alacsonyabb az országos átlagnál. A Vas vármegyei bruttó átlagkereset nagysága a főváros és a vármegyék sorában a 6. helyet foglalta el. Elhelyezkedett 2141 fő 54,45% Köz-foglalkoztatás 106 fő 2,70% Rövid idejű kereső tev. 64 fő 1,63% Egyéb kilépési ok 694 fő 17,65% Együttműködés hiánya 927 fő 23,58% Forrás: NSZF A kilépő regisztrált álláskeresők megoszlása kilépés oka szerint, 2023. I. félév 2022. január-június 2023. január-június Index Belépők száma összesen 3398 3672 108,1% Ebből: Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 102 106 103,9% Feldolgozóipar 814 922 113,3% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 30 54 180,0% Építőipar 261 316 121,1% Kereskedelem, gépjárműjavítás 357 335 93,8% Szállítás, raktározás 160 188 117,5% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 317 359 113,2% Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 215 284 132,1% Közigazgatás 113 76 67,3% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 115 118 102,6% Forrás: NSZF
e-lapozo.huRkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=