A fenntarthatóság, az innováció, a térségi együttműködések és a turisztikai szolgáltatások minősége egyaránt középpontba került a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2026. szeptember 24-én, a Turizmus Világnapja alkalmából megrendezett szakmai konferenciáján. A rendezvénynek a Sárvári Turisztikai Technikum adott otthont, ahol a térség turisztikai szereplői és szakemberei találkozhattak, cserélhettek tapasztalatot és ismerhettek meg jó gyakorlatokat.
A konferencia első megszólalójaként Strompová Viktória országgyűlési képviselő köszöntötte a résztvevőket. Személyes hangvételű gondolataiban saját, turizmusban töltött éveinek tapasztalatait is felidézte. Beszélt a térség turisztikai kínálatának sokszínűségéről, valamint arról a felelősségről, amelyet a turizmusban dolgozók viselnek a szolgáltatások színvonalának folyamatos fejlesztésében és a vendégélmény alakításában.
Hevér Mihályné, a Sárvári Turisztikai Technikum igazgatónője az intézmény képzési kínálatát és annak újdonságait mutatta be. Kiemelte, hogy az iskola szoros kapcsolatot ápol a kamarával és a duális képzésben részt vevő vállalkozásokkal. Az együttműködéseknek fontos szerepük van abban, hogy az intézmény képzései igazodjanak a helyi munkaerőpiac valós igényeihez, és olyan tudást biztosítsanak a fiatalok számára, amelyre a térség vállalkozásainak ténylegesen szükségük van.
Cseri József, a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a turizmus magyar gazdaságban betöltött szerepéről, az ágazat versenyképességi kérdéseiről és a szolgáltatói kínálat minőségének jelentőségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a turizmus fejlődéséhez elengedhetetlen a gazdasági szereplők, az oktatás és a szakmai szervezetek együttműködése, valamint a folyamatos megújulásra való törekvés.
Fenntarthatóság: sokszor nem pénz, hanem szemlélet kérdése
A szakmai előadások sorát Nagy Júlia, az Innotime Hungary Kft. ügyvezetője nyitotta „Fenntarthatóságból versenyelőny – mit tehet ezért egy turisztikai szolgáltató?” című előadásával.
Gyakorlati példákon keresztül mutatta meg, hogy a fenntarthatóság nem feltétlenül jelent jelentős anyagi beruházást. Sok esetben már a szemlélet és a menedzsment gyakorlatának átalakításával, a működés tudatosabb megszervezésével is kézzelfogható eredmények érhetők el.
Kiemelte azt is, hogy a fenntarthatóság megteremtésébe a vendégeket is érdemes bevonni: fontos megismerni, kérdezni és folyamatosan monitorozni a véleményüket. A fenntartható működés nem egyszeri feladat, hanem hosszú távú folyamat. Érdemes lépésről lépésre megvizsgálni a vállalkozás egyes területeit, feltárni a szükséges és megvalósítható változtatásokat, majd azokat beépíteni a mindennapi működésbe.
Az előadás egyik fontos üzenete volt, hogy mindez túlmutat a gazdasági előnyökön: a cél egy olyan szemlélet és működési kultúra kialakítása, amely a következő generációk számára is élhető, fenntartható környezet megőrzését szolgálja.
Nagy Júlia előadásában többször is példaként említette Sárvárt, amely Hévízzel együtt Magyarországon elsőként nyerte el a fenntartható turizmust elismerő nemzetközi Green Destinations Bronze Award minősítést. A város példája jól mutatja, hogy a következetesen megvalósított fenntarthatósági intézkedések hosszabb távon nemcsak környezeti, hanem turisztikai és versenyképességi szempontból is értéket teremthetnek.
Amikor az erdő élménnyé – és gasztronómiai alapanyaggá – válik
A konferenciát Megyeri Sára interaktív előadása színesítette. A „Dzsindzsa” márka ötletgazdája és megvalósítója az Ehető Erdő-projekt bemutatásán keresztül szemléltette, hogyan kapcsolhatók össze a természetközeli élmények, a helyi értékek, a gasztronómia és a turizmus.
Saját történetén keresztül azt is bemutatta, hogyan lehet egy ötletből kellő lelkesedéssel, kitartással és tenni akarással hosszú távon fenntartható, életképes vállalkozást építeni. Külön hangsúlyt kapott az együttműködés: a megfelelő partnerek megtalálása és a szereplők közötti összefogás nemcsak egy vállalkozás fejlődését segítheti, hanem egy egész térség turisztikai kínálatának minőségére és vendégforgalmára is kedvező hatással lehet.
Az előadás szó szerint ízelítőt is adott az Ehető Erdő világából: Megyeri Sára az erdőben gyűjthető terményekből készült kóstolóval érkezett, és megmutatta, hogy kellő kreativitással milyen sokféleképpen használhatók fel ezek az alapanyagok a vendéglátásban. Az interaktív bemutató így kézzelfoghatóvá – és megkóstolhatóvá – tette a természetközeli, helyi értékekre építő turizmusban rejlő lehetőségeket.
Határokon átívelő lehetőségek a vidéki turizmusban
A program záró szakmai előadását Kovács Barna, a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara projektmenedzsere tartotta „Re-Action: A szlovén–magyar határvidék rurális turizmusának fejlesztése interregionális projekt keretében” címmel.
Előadásában a határon átnyúló együttműködésekben rejlő turisztikai és vidékfejlesztési lehetőségeket vázolta fel, bemutatva, hogyan járulhatnak hozzá a közös projektek a vidéki térségek értékeinek láthatóbbá tételéhez, turisztikai kínálatuk fejlesztéséhez és a térségi kapcsolatok erősítéséhez.
A sárvári konferencia előadásai más-más oldalról közelítették meg a turizmus jövőjét, mégis közös üzenetet fogalmaztak meg: a minőségi és hosszú távon is versenyképes turizmus alapja az együttműködés, a folyamatos megújulás, a helyi értékek tudatos használata és a fenntartható szemlélet.
A rendezvény egyúttal kiváló alkalmat teremtett a szakmai párbeszédre, a tapasztalatcserére és a jó gyakorlatok megismerésére. A bemutatott példák pedig azt is megmutatták, hogy Vas vármegye turisztikai szereplőinek számos lehetőség áll rendelkezésére ahhoz, hogy a térség kínálata a jövőben még sokszínűbbé, fenntarthatóbbá és magasabb színvonalúvá váljon.
A program a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének megbízásából, Magyarország Kormányának támogatásával valósult meg.
(Szerződésszám: NGM-SZERZ/430-3/2025-465/VMKIK/1)
