Külföldön történő kivitelezés vagy egy rövid üzleti út az EU-ban – a magyar KKV-k számára ma már mindennapos. A munkavállalók kiküldetése (‘posting of workers’) azonban több, egymástól részben független szabályrendszert érint. Ráadásul az Európai Parlament 2026 júliusában új szabályokat fogadott el, amelyek átírják az A1 igazolás eddigi gyakorlatát is.
Mi számít egyáltalán kiküldetésnek?
A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő kiküldetésről (‘posting of workers’) akkor beszélünk, amikor egy vállalkozás a saját munkavállalóját egy másik európai uniós tagállamba küldi ideiglenes munkavégzés céljából. Ez a gyakorlatban tipikusan külföldi szolgáltatási szerződések teljesítésénél, gépek telepítésekor, karbantartási feladatoknál vagy építőipari kivitelezéseknél fordul elő.
Nagyon fontos különbséget tenni a kiküldött munkavállaló és az EU-n belül szabadon mozgó (mobilis) munkavállaló között. Míg utóbbi véglegesen a fogadó ország munkaerőpiacának része lesz, az ideiglenesen kiküldött munkavállaló csupán átmenetileg tartózkodik a külföldi országban, és a rábízott feladat végeztével visszatér a hazájába a küldő munkáltatójához.
Az A1 igazolás és a társadalombiztosítási koordináció
Egy magyar vállalkozás számára a kiküldetés megszervezése során az egyik legfontosabb adminisztratív lépés az A1 igazolás kiváltása. A szociális biztonsági rendszerek uniós koordinációjának (883/2004/EK rendelet) alapelve az, hogy egy munkavállaló egyszerre csak egyetlen tagállam társadalombiztosítási (TB) rendszerébe tartozhat.
Kiküldetés esetén ez a mechanizmus biztosítja, hogy a dolgozó továbbra is a magyar egészségügyi és nyugdíjrendszer hatálya alatt maradjon, és a magyar munkáltatónak ne kelljen a fogadó tagállamban hatalmas összegű TB-járulékot fizetnie. Ezt a státuszt dokumentálja a hatóság által kiállított A1 igazolás, amelyet a jelenlegi szabályok szerint főszabályként legfeljebb 24 hónapos időtartamra lehet kiállítani. Külön kérelemre és a tagállamok megállapodása alapján ez a mentesítési időszak akár 60 hónapig is elnyújtható.
Szigorodó feltételek és a 2026-os változások
Az Európai Parlament 2026. július 7-én jelentős módosításokat fogadott el a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozóan. Bár a kiküldetésre vonatkozó bizonyos új szabályokat teljes körűen csak 2028 júliusától kell kötelezően alkalmazni, a vállalatoknak már most érdemes átgondolniuk belső folyamataikat.
Az egyik lényegi változás a magyar KKV-k számára az, hogy a jövőben a kiküldött munkavállalónak a kiküldetés megkezdése előtt legalább három hónapig a küldő ország társadalombiztosítási rendszerében kell biztosítottnak lennie. Ez a korábbi 30 napos jogosultsági feltételhez képest komoly szigorítás, ami gyakorlatilag megakadályozza azt az iparági gyakorlatot, hogy a cégek kifejezetten külföldi projektekre felvett új dolgozókat azonnal egy másik tagállamba küldjenek dolgozni. Szintén újdonság, hogy a maximális 24 hónapos kiküldetési időszak lejártát követően ugyanannak a munkavállalónak legalább két hónapot kell a hazai TB-rendszerben eltöltenie, mielőtt ugyanabba a tagállamba újra kiküldhető lenne.
Könnyítések az üzleti utaknál, szigorítás az építőiparban
A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a 2026-ban elfogadott uniós módosítások végre egyértelmű mentességet biztosítanak a klasszikus üzleti utakon (például konferenciákon, üzleti tárgyalásokon, képzéseken) részt vevő munkavállalók számára: az ő esetükben a jövőben nem lesz kötelező előzetesen A1 igazolást igényelni.
Ugyanez a mentesség él majd azokra a nagyon rövid távú, legfeljebb 3 napot igénybe vevő tevékenységekre is, amelyek egy 30 egymást követő napból álló perióduson belül valósulnak meg. Van azonban egy óriási kivétel, amire a cégvezetőknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk: ezek a bürokráciacsökkentő könnyítések az építőipari ágazatban egyáltalán nem alkalmazhatóak. Az építőiparban egyetlen napos munkavégzés is továbbra is teljes hatósági dokumentációt és igazolást fog követelni. Ha pedig az igénylés ellenére az A1 igazolás nem készül el az indulásig, a hatóság automatikus átvételi elismervényt ad ki, amely védi a munkáltatót az ellenőrzéseken.
Kapcsolódó rendeletek:
- Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (EGT vonatkozású szöveg)
- Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete ( 2009. szeptember 16. ) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó (eljárás megállapításáról EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg)
Forrás: pbkik.hu